Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem egész decemberre kitartott a lakás feldíszítése. Valahogy minden évben olyan érzésem van, hogy valami még hiányzik, vagy pár nappal karácsony előtt is képes vagyok belebotlani valamibe, amiről úgy érzem, otthon a helye! :-)
Az idén sem volt ez másként! December elején kikerült a bejárati ajtó elé a kedvenc lábtörlőm, amire évekkel ezelőtt bukkantam rá a Lidl-ben, és a kiscsizmás ajtódísz.
Felraktam egy girlandot csizmákkal a hálószoba ajtaja felé,
egy fényfüzért a nappali ablakába,
majd a meghitt hangulat kedvéért egy kicsit a hálószobába.
A bortartó tetejére beköltözött egy kedves hóember.
Elkészültek a kézzel varrott-festett kispárnák,
és kartonból egy egyszerű karácsonyi kép. Helyet kapott a polcon egy helyes kis Mikulásvirág,
és egy-két mécsestartó. Bele almás-fahéjas illatú teamécses, a párologtatóba sült almás illóolaj. Már csak a hatalmas pelyhekben hulló hó hiányzott!!!
A múlt héten egy barátnőm ajánlott egy lerakatot, hát felfedező körútra indultam. Így lettek a karácsonyfára fekete gömbdíszeim a tavalyi ezüst masnikhoz, 
óriás mécsestartó az erkélyre a kicsik mellé,
és fából betűk, melyek azóta már ezüst színben pompáznak.
Vasárnap délelőtt a Burdában jártam, rögtön meg is akadt a szemem egy dekoranyagon, így lett fenyőfás-rénszarvasos asztalközép a fehér terítőhöz.
Sokszor valljuk, hogy a kevesebb néha több, de vajon mennyi a túl sok, ha az ünnepi dekorációról van szó?
