Pénteken tartottuk egy kedves barátunk születésnapját, amire valami igazán szuper ajándékot szerettünk volna készíteni… Így született meg ez a névre szóló sörtartó rekesz: 
Kerestünk hozzá egy szép szál deszkát, erre rajzoltuk fel az egyik oldal körvonalát. 
Dekopírfűrésszel kivágtuk, majd átrajzoltuk még egyszer, hogy teljesen egyforma legyen a rekesz két vége. 
Az alja egy egyszerű téglalap, épp olyan hosszú, hogy három sörösüveg, meg két válaszfal kényelmesen elférjen egymás mellett. A munka könnyebbik része pillanatok alatt kész lett!
Hogy ne legyen túl egyszerű a dolog, úgy döntöttünk, hogy nem csak simán összecsavarozzuk a rekeszt, hanem csapolással rögzítjük a darabjait egymáshoz. Osztottunk-szoroztunk, papírra rajzoltunk: marad, kivág, marad, kivág… Ha páros számú csap volt, elég rosszul festett, páratlannak kellett lennie! Elosztottuk a deszka szélességét a csapok számával, de hamar kiderült: a terv remek, de 6 tized millimétert sehogy sem tudtunk pontosan kimérni, úgyhogy középről indítottuk a mérést és a két szélére szimmetrikusan 1-1 milliméterrel keskenyebb csapot hagytunk. Felrajzoltuk a rekesz aljára a csapok helyét, kézi fűrésszel kissé bevágtuk, 
majd dekopírfűrésszel kivágtuk a „fogakat”. Ugyanezt megismételtük a két oldalán is, csak pepitában: kivág, marad, kivág, marad... Megreszeltük a fogakat, megcsiszoltuk a lapokat, és összeállítottuk az alapot. 
Méretre vágtunk négy darab lécet, amikből az oldala lett, bevágtuk a csapok helyét a két végébe, 
majd az egészet összeillesztettük és faragasztóval összefogtuk.
Csak egyszer festettük át, hogy ne legyen annyira egységes a színe, ezzel kicsit kopottas hatást értünk el.
A láda végeire tervezett feliratot kinyomtattuk, a fára indigóval átrajzoltuk, majd egyszerűen tollal kiszíneztük.
A helyükre kerültek a válaszfalak, kötélből lett a fogantyú, és végül felcsavaroztunk rá egy sörnyitót is. 
Persze nem lett tökéletes minden illesztés, de az ünnepeltnek így is nagyon tetszett!!! :-)
