Már egy ideje szerettem volna a bejárati ajtóra egy egyszerű üdvözlő feliratot, a szomszédok legnagyobb örömére vasárnap délután neki is láttam...

A módszer nem új keletű, hisz anyáéknál mióta az eszemet tudom, van egy ilyen technikával készült kép. Csak persze sokkal profibb kivitelben, mint az és kis prototípusom. :-)Első lépésként még a múlt hét végén kinyomtattam a megszerkesztett, beméretezett feliratot - még éppen volt annyi tinta a nyomtatóban :-) - ehhez egy egyszerű préselt fa lemezből vágtunk egy téglalapot, melynek a felső élébe két kis kampó került, amibe a végén az akasztónak szánt zsineget fűztem be.Egy indigó segítségével átrajzoltam a mintát a fára. Ezzel a módszerrel egyébként az a legnagyobb probléma, hogy a vezető vonal túl erős, és meglátszik a minta alatt.
A vonal mentén bekalapáltam a szegeket (mindezt a 4. emeleten, a konyha padlóján térdepelve, vasárnap délután negyed négykor...) és szurkoltam, hogy a következő lakógyűlésen ne essen szó erről a kis akciómról. Vajon hihető lenne, hogy csak túl sok volt a hús, amit ki kellett klopfolnom??? :-DElég gyorsan haladt a dolog, és még csak az ujjaimat sem kalapáltam bucira, de sajnos az utolsó betűhöz érve elfogyott a szeg...Mindenesetre már nagyon kíváncsi voltam, úgyhogy fogtam a hímzőfonalat, és elkezdtem feltekerni a betűkre. Másnap beszereztem a hiányzó szeg-mennyiséget (kb. 30 darab kellett már csak), és kezdtem újra a kalapálást... A kampókba befűztem a zsineget, mint mindig, Joey most is "leellenőrizte" a munkát, és már akasztottuk is ki a táblácskát a helyére!
Még több ötletért katt ide!